Nem-helyek: Bevezetés a szürmodernitás antropológiájába

Marc Augé műve nyomán a nem-hely / nem-helyek kifejezés kurrens fogalommá vált a kultúratudományok területén. Világunkat egyre jobban azok a terek uralják, amelyekhez - a tér személytelensége, identitásnélkülisége miatt - az ember képtelen kötődni. A nem-helyeket a személytelen információk jellemzik, ahol az univerzális protokollok azzal a megnyugtató érzéssel töltenek el, hogy a dolgok maguktól megtörténnek. "Az ember akkor érzi otthon magát, ha jól érzi magát abban a retorikában, amelyen a hasonló háttérrel rendelkező emberekkel osztozik. [...] Egy ember retorikai területe akkor ér véget, amikor beszélgetőpartnerei már nem képesek megérteni azokat az érveket, melyeket tettei magyarázatára felsorakoztat, sem a sérelmeket, melyeket megfogalmaz, sem a csodálatot, amit kifejez. A szürmodernitás világában az ember egyszerre mindenhol és sehol sem érzi otthon magát: a határzónák vagy a határőrgrófságok sohasem vezetnek teljesen ismeretlen világokba. A szürmodernitás teljes kifejeződése természetes módon a nem-helyekben valósul meg. "